A Szentáldozásról
Szentáldozáshoz járulni csak testileg és lelkileg felkészülten lehet.
Szentáldozáshoz csak az járulhat, aki volt már elsőáldozó, és belátható időn belül végezte el utolsó gyónását. Ha súlyos bűnben vagyunk, előbb szentgyónást kell végeznünk. Nem járulhat szentáldozáshoz, aki olyan személlyel él együtt, akivel nem kötött (katolikus) egyházi házasságot.
Szentségi böjt
Az Eukarisztia iránti tiszteletünk jeleként, a szentáldozás előtt 1 órával már nem veszünk magunkhoz sem ételt, sem italt, csak víz és orvosság engedélyezett. A súlyos betegekre nem vonatkozik a szentségi böjt.
A legszentebb, és az ember számára legcsodálatosabb pillanat, amikor az értünk emberré lett Isten megajándékoz az Ő teljes valóságával, és eggyé válik velünk.
Az áldozási körmenet
Két sorban vonulva járuljunk szentáldozáshoz, akkor is, ha csak egy áldoztató van, ilyenkor az áldoztató felváltva tudja áldoztatni a két sorban érkező áldozókat.
Kimenetelnél (belül) a saját padsorunk mellett haladjunk, ne cserélgessünk sort!
Ha esetleg mi nem is tudunk az adott szentmisén szentáldozáshoz járulni, a mellettünk ülőket engedjük ki a padból, hogy ők megáldozhassanak!
A visszamenetelnél szintén a saját padsorunk felé (fal felé, kívül) kerüljünk, ne keresztbe, így nem zavarjuk a még áldozásra érkezőket, sem az áldoztatót.
Az áldozás módja
Lehetséges ajakra (nyelvre), vagy kézbe (mindkét kéz használata, bölcsőt alkotva az Úr testének vele: jobbkezeseknél jobb kéz alul, bal kéz felül, balkezeseknél ez fordítva) fogadni az Oltáriszentséget.
Két szín alatti áldoztatásnál (a kenyér és a bor színei alatt) csak az ajakra való áldozás lehetséges.
Az áldoztató felhívására: „Krisztus Teste” határozottan feleljük az „Ámen”-t!
Aki nem áldozhat
A Váci Egyházmegye területén szokásban van, hogy azok, akik különféle okokból nem áldozhatnak (pl. akik még nincsenek megkeresztelve, vagy nem voltak még elsőáldozók, vagy a szükséges szentgyónásukat a szentmise előtt nem tudták elvégezni, vagy nem egyházi házasságban élnek), kérhetnek áldást akkor, amikor mások a szentáldozáshoz járulnak. Ennek módja: az áldozók körmenetéhez kapcsolódva, aki áldást kér, az áldoztató felé egyértelműen jelzi – az ajkait mutatóujjával lezárva, – hogy nem áldozhat. Az áldóima rendszerint csendben hangzik el.
Áldozás utáni csend
A szentáldozás utáni csendes pillanatok a Jézussal való együttlét meghitt percei. Használjuk ki ezt a különleges időt hálaadásra, Jézus szeretetéért!